A reggeli hírek már bőven beszámoltak az Európa északi része fölé érkező izlandi hamufelhőről. Korábbi híradásainkban és Noli bejegyzéseiben további részletek találhatók a vulkáni kitörés jellegéről. A kitörési felhő 6-11 kilométer magasságban terjed az uralkodó széliránynak megfelelően kelet felé.
Miért is akadályozza a vulkáni hamufelhő a repülőgépek útját? Egyes híradások szerint a rossz látási viszonyok miatt nem szállnak fel a repülők. Az igazi ok azonban nem ez, hanem az, hogy az apró - milliméternél kisebb méretű - vulkáni hamuszemcsék tönkreteszik a repülők hajtóművét.
Azt gondolom, hogy fontos tanulsággal szolgál már ez a - viszonylag szerény méretű - vulkánkitörés is arra nézve, hogy egy távoli vulkáni kitörés milyen problémát okozhat Európa-szerte. Az 1783-as Laki kitörés társadalmi hatásairól a Természet Világa 2008. évi különszámában jelent meg írás (Harangi Sz.: Társadalmakat megrengető vulkáni kitörések. Természet Világa, 2008/II. különszám, 35-38.). A mostani kitörés erőssége - egyenlőre - messze elmarad a Laki kitöréstől, azonban hatása már érződik, sőt nem kizárt, hogy esetleg befolyással lehet a közelgő brit választásokra is (ha a várható eredményt valószínűleg nem is változtatja meg...).
Az EUMETSAT képein lásd Tomi előbbi bejegyzését) jól követhető a hamufelhő terjedése keleti irányba.
A brit meteorológiai intézet modellképei szintén pontosan követik a hamufelhő terjedését. A vulkán közelében lévő webkamerán most nem lehet semmit látni, de folyamatosan követjük az eseményeket és beszámolunk a fejleményekről.
Továbbra is kérdés, hogy merre halad majd a kitörés. Felébreszti a nagy szomszédot, a Katla tűzhányót, amint azt a korábbi vulkáni események során megtörtént vagy a bazaltos magma képes-e a sokkal hevesebb robbanásos kitörésre hajlamos riolitos kőzetolvadékot mobilizálni?
Légtérzárás Észak-Németországban, Hollandiában, Belgiumban, Dánia tengeri irányú forgalmában,valószínű Svédországban is teljes lesz a zár.
VálaszTörléshttp://www.spiegel.de/reise/aktuell/0,1518,689125,00.html
Tippem szerint az oroszok is jönnek hamarosan.
Az izlandi villámdetektor is dolgozik: http://andvari.vedur.is/athuganir/eldingar/vikan_is.html
A gyarapodó villámlás, gondolom, a hamumennyiség növekedésére is utalhat, vagy tévedek?
Kedves Noli,
VálaszTörlésigen, valószínűleg Oroszország északi része is érintve lesz, a hamufelhő oda is rövidesen elérkezik...
Villámlás és vulkánkitörések: Valóban nem ritka, hogy vulkáni kitörési felhőben villámlások zajlanak. Erre a legjobb példákat a chieli Chaitén és az alaszkai Redoubt kitörései adtak. A villámlások pontos oka nem igazán ismert nemcsak a vulkáni kitörési felhőkben, hanem - amennyire tudom - általában sem. Egy általános vélemény szerint a kitörési felhőben az apró - szubmilliméter nagyságú - vulkáni hamuszemcséknek eredetileg semleges töltésük van, de a háttér elektromos tér hatására a felső részük negatív, alsó részük pedig pozitív töltésű lesz. Korábbi nézetek szerint a szemcsméret is fontos lehet, azaz a kisebbek inkább negatív töltésűek, a nagyobbak pedig pozitív töltésűek. Ezek a szemcsék ütköznek egymással, ami további kisebb részekre való szétesést is jelent. A hamuszemcsék ütközése következtében egyre több különböző töltésű szemcse jön létre. A pozitív és negatív töltésű szemcsék - valamilyen okból kifolyólag (a legújabb kutatások szerint a pozitív töltésű szemcsék felfelé, a negatív töltésűek lefelé mozognak a kitörési felhőben) - elkülönülnek egymástól és így a felhőben lesznek olyan részek, amiben a pozitív töltésű szemcsék, máshol pedig a negatív töltésű szemcsék koncentrálódnak. Ez végül elektromos kisüléshez vezethet, ami semlegesíti ezt a töltéskülömbséget. Az újabb kutatások szerint elképzelhető, hogy villámlások létrejöttében szerepe lehet a kitörési felhőben lévő vízgőz tartalomnak is.